Főoldal | Legújabb cikkek | Szerzök | Kulcsszavak | Honlap térképe | Privát rész
Főoldal --Tevékenységünk
    - január 9. - Benyik Mátyás - 1829 látogatás

    Erőskezű elnökre és egy bizonyos hatalomkoncentrációra van szükség


    Negatív utópia


    A szerző ismét egy negatív utópiával jelentkezik legújabb - nekünk ajánlott - írásában. Mi lesz, ha a Rend Párt elsöprő győzelmet arat? A történet természetesen egy kitalált országban játszódik, valahol a világ egyik szegletében. Mint feliratozni szokták a filmek előtt, minden hasonlatosság csupán a véletelen műve.


    Szabó László Tibor: Elnökválasztás

    Szabó László Tibor

    Elnökválasztás

    Egy demokrácia mindig válságban van. Az emberek össze-vissza beszélnek, mindenféle pártok alakulnak egymásnak ellentmondó érdekekkel, tüntetnek és felvonulnak, osztogatják az adókból nagy nehezen begyűjtött pénzeket. Egyetlen kiút van ebből a káoszból: rendet kell teremteni.

    A legfontosabb persze az, hogy egy erős és karizmatikus politikai személyiség álljon a folyamat élére, tekintélyével maga köré gyűjtve a jobbító szándékú embereket. Egyszerű és világos mondatokkal kell rámutatni a válság okaira, fel kell villantani az egyedül lehetséges kiutat és mindezekhez természetesen a személyi garanciákat is biztosítani kell. A rend és az általános jólét megteremtéséhez erőskezű elnökre van szükség és egy bizonyos hatalomkoncentrációra. Ha ez megvalósul, akkor még néhány ellenzéki pártot és szervezetet is meg lehet tűrni, jóllehet tevékenységük nem akadályozhatja a rend és jólét megteremtésére irányuló politikát, valamint azokat a progresszív törekvéseket, amelyek újra felemelik a szociális téveszmék által legyengített országot. Az embereknek csak két választásuk lehet: kitartani egy lebutított demokráciaeszmény mellett, vagy felsorakozni a rendteremtés erői mögé.

    A Rend Párt rendkívüli kongresszusa ellenszavazat nélkül, néhány tartózkodással Tihaméry Tihamért választotta államfő jelöltjének. A delegátusok nem csináltak titkot abból, hogy a párt győzelme esetén, valamint kétharmados parlamenti többség mellett az ország politikai intézményrendszerét egy úgynevezett elnöki rendszerré alakítják át. Ez természetesen az államelnök kompetenciájának rendkívüli kiszélesítését jelenti. Az új szisztemában a rendvédelmi és közbiztonsági feladatok magától értetődően kiemelt jelentőséget kapnának és a jóléti szolgáltatások felülvizsgálata sem maradhatna el.

    A választási kampány felpergette az országot, és a politikai harc természetesen a médiában bontakozott ki a legerősebben. Televíziós offenzívák indultak mind az állami mind pedig a kereskedelmi adókon. Felértékelődött a zuhanyhíradó műfaja is, a nézők ugyanis váratlan zuhanyként kapták a legújabb választási híreket egy-egy film vagy ismeretterjesztő műsor megtekintése közben, a pártok pedig berobbanó kampányhirdetéseikben különböző jutalmak ígéretével próbálták a nézőket mind hosszabb ideig a TV készülékek előtt tartani. A nyereményeket már másnap be lehetett váltani az egyes pártok irodáiban. A média szakemberek egyszerű és közérthető értelmezése szerint ezek célja csupán az volt, hogy megfelelően kondicionálják a választópolgárok orientációit, ráébresszék őket a rendszerfusztrációra és eltérítsék őket a diszkontiunitást mutató mintáktól. Jó munkát végeztek, hiszen a kapcsolati hozadék a legbefolyásosabb pártok körében egyre erősebben növekedett. A pluralizmus győzelme volt ez, amely képes volt az egyes szubkultúrákba behatolni.

    A plakátháború már a Rend Párt kongresszusának másnapján megkezdődött. Hatalmas posztereken hívták fel a figyelmet az ellenfél hamis, hazug és katasztrofális politikájára. Kiemelt szerepet kaptak a plakát-hackerek is, az ellenfél plakátjainak átírása, egyes részeinek leradírozása mindennapos üggyé vált.

    Az internet is kiemelt szerepet kapott a választási küzdelemben. A pártok mindenféle reklámprogramokkal árasztották el a választópolgárok számitógépeit és ezekkel olyan vírusokat telepítettek a komputerekbe, amelyek a konkurens párt programját, felhívásait nevetségessé tették, állításait és ígéreteit az ellenkezőjére fordították. A védekezés sem maradhatott el. Ez volt a vírusirtó cégek virágkora, az antivírus piac jövedelmezősége az egekbe szökött.

    Persze nem maradhattak el a telefonos üzenetek sem. Ezek fő jellegzetessége az volt, hogy csak az üzenet végén derült ki, melyik pártra kell szavazni. A kampányfőnökök ugyanis megegyeztek abban, hogy kezdetben ugyanazt a szöveget adják, ugyanazokat az ígéreteket mondják el és csak a közlemény utolsó mondatában fedik fel a párt nevét. Csak a notórius visszabeszélők jöttek rá, hogy egy hangszalagra felvett szöveget hallanak.

    A pártok még csak a választási kampány felénél tartottak, de máris megfigyelhetővé vált a járványszerűen terjedő politikai apátia, egyre több politikai reklám fulladt teljes közönybe. Ebbe az állóvízbe robbant bele a Rend Párt egyedülálló ötlete: a választási kampány utolsó szakaszában el kell rendelni a politikusok doppingvizsgálatát! A gyorsan kidolgozott szempontok szerint feltétlenül diszkriminálni kellett azokat az indulókat, akiknek nem volt tiszta a múltjuk, akik gátlástalan ígéretekkel igyekeztek megnyerni a választókat és akik megválasztásuk esetén nem képesek eleget tenni a szigorú protokoll előírásoknak.

    A Rend Párt azonnal példát is mutatott és rögtön hozzákezdett képviselőinek, valamint államfő jelöltjének teljes és mindenre kiterjedő átvilágításához. A kibővített Etikai Bizottság hamarosan közzé is tette az államfő jelölt személyéhez kapcsolódó vizsgálódásainak eredményét.

    Tihaméry Tihamér múltjában csak egy zavaró tényezőt találtak. Gyermekkori problémáról volt szó, Tihamér ugyanis az óvodában egyszer nem volt hajlandó az építőkockákat visszarakni helyükre, és ezzel több ovónő valamint dadus nemtetszését váltotta ki. Az ígéretek inflációjának vádja alól azonnal felmentést kapott, ő ugyanis csak annyit ígért a választási kampányban, hogy rendet teremt az országban, és mindenki egyről a kettőre juthat. A protokolláris előírások teljesítésének kérdésében pedig a grémium rámutatott, hogy míg más pártok vezetői a nyári hőségre hivatkozva olykor ingujjban és nyakkendő nélkül állnak a kamerák elé egy-egy konferencia szünetében, addig a Rend Párt jelöltjéről ilyen képek sohasem kerültek nyilvánosságra, mivel öltöny és nyakkendő nélkül még szűkebb családi körben sem látták megjelenni. Az is köztudomású volt, hogy a nemzetközi fogadásokon, valamint a díszvacsorák alkalmából a pogácsát is késsel és villával eszi.

    A választásokat a Rend Párt nyerte meg nagy fölénnyel és sikerült magának a parlamentben a kétharmados többséget biztosítania. Ez lehetővé tette az alkotmány átalakítását, valamint az államelnöki hatalom jelentős kibővítését. Az elnök tartotta magát egyetlen ígéretéhez, és hozzákezdett a rendcsináláshoz. Rövidesen ideológia is született a megindult változások alátámasztására: az állampolgárok megtudhatták, hogy az elnök hozzákezdett a posztindusztriális korszak politikai deficitjének felszámolásához, valamint egy posztmodern autentitás kialakításához.

    A parlament elfogadta a három évre szóló, rugalmasan alakítható költségvetést, amelyben az egyes fejezetekről közvetlenül maga az elnök rendelkezett. A művészeti életben erélyesen fellépett a divathamisítás ellen, privatizálta a Külügyminisztériumot, és erőteljesen visszafogta a jóléti kiadásokat, hogy korrigálja az előző kormányok osztogató politikáját.

    A koronázási ünnepségre néhány hónappal elnöki hivatalba lépése után került sor. A köztársasági államforma természetesen megmaradt, és egyébként is az állampolgárok nagy hányada ekkorra már régen megbarátkozott a köztársaság koronás címerével. A parlamenti királyválasztás remekül illeszkedett a történelmi hagyományok ápolását elősegítő törvényhez. A budavári Mátyás templomban tartott koronázáson jelen volt valamennyi parlamenti párt képviselője, az Érdekegyeztető Tanács delegáltjai és természetesen mind a történelmi- mind pedig a kisegyházak püspökei ill. vallási vezetői. Hatlovas hintó vitte az államelnök-királyt a parlament elé, ahol a különféle fegyveres testületek díszegységei katonai tiszteletadással fogadták. A honvédelmi miniszter egy színaranyból készült buzogányt és egy ősi kacagányt nyújtott át neki, miközben a nemzeti gárda tagjai tömött sorokban vonultak el előtte. Végre rend borult az országra, csak a környező mellékutcákból időnként felharsanó Internacionálé dallama zavarta meg az ünnepi aktust.


    A szerző második kötete valószínűleg 2010 februárjában jelenik meg Villámcsődület címmel. / A címadó novella az Ezredvég 2009/8-9. számában jelent meg. /


Fórum