Főoldal
|
Legújabb cikkek
|
Szerzök
|
Kulcsszavak
|
Honlap térképe
|
Privát rész
Az egészségügyi reform kidolgozása hibás úton jár és tiltakozunk annak új formában való folytatása ellen. A minisztérium reformjavaslata egy jórészt magántőkével működtetett ún. ellátásszervezői, pénzügyi feladatokkal megbízott konszern hálózatot iktatna egyfelől az OEP, másfelől a háziorvosi szolgálat (amelynek magánosítása már korábban megtörtént) és a kórházak és egészségügyi intézmények közé. A javaslat további ellenmondása, hogy fenntartja az önkormányzatok jogait és felelősségét az egészségügyi ellátásért, de regionális szervezők kezébe tenné le az e feladatok megoldását szolgáló eszközöket.
A javaslatban szereplő szervezetnek egyetlen valódi feladata volna a pénzmegtakarítás, amelynek során elvben az egészségügyi rendszer pazarló voltát úgy szüntetné meg, hogy közben még javítaná is a szolgáltatások minőségét. Ez becsapás és önámítás. A tőke részvétele vagy túlhajtaná a megtakarítási feladatokat a nagy többség rovására és kevesek, saját profitérdekei javára, vagy nem venne részt az akcióban. A javaslatnak a tőke funkcionálásának ellenőrzésére vonatkozó elgondolásai vagy naivak, vagy álságosak. A rendszer elvben az állami pénzek megtakarítását szolgálná kisebb kezdeti befektetések árán, de nyilvánvalóan további állami pénzek kisajtolása irányába is fordulna, és a rendszer visszásságai több év után akkor derülnének ki, amikor már a kártétel óriási méreteket öltött és a folyamat visszafordítása elképesztően nehézzé és költségessé válna. E javaslat helyett a következő alapon álló program kidolgozását várjuk a kormánytól:
A háziorvosok és az OEP szakembereinek együttműködésére épülő programot kell kidolgozni a háziorvosi hálózat működésének, az alapellátás javítására, különös tekintettel a gyógyító munkával azonos szintre emelendő megelőzés fejlesztésére, és a területi és társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetésére.
A minisztériumi javaslat is végső fokon (egy területi szervező hálózat közbeiktatásával) a háziorvosokra és az OEP-re ruházza e feladatokat. Véleményünk szerint a szakemberekre bízva kidolgozható egy olyan program, amely a közbeiktatott szerv, a feladatok homályos megosztása nélkül, a szakemberek tudására, tapasztalataira és felelősségére építve eredményesebben és olcsóbban tudja megoldani ezt a feladatot.
A program terjedjen ki arra is, hogyan lehet javítani a háziorvosi szolgálat és a szakrendelők és kórházak közötti kapcsolatokat elkülönített és ezért szükségképpen bürokratikussá váló szervezet közbeiktatása nélkül.
Növelni kell az egészségügyben az asszisztensek, ápolónők és ápolók arányát tehermentesítve az orvosokat az olyan feladatoktól, amelyekhez nem szükséges az orvosi tudás, amelyeket gyakorlott középkáderek is jól, gyakorta jobban meg tudnak oldani. Különösképpen meg kell szabadítani az orvosokat az adminisztratív jellegű feladatoktól.
Mintamodelleket kell kidolgozni a kórházak és egészségügyi intézmények korszerű szervezeti felépítésére és a betegellátás szervezeti rendjére. A megvalósítást, ahol szükséges, a kórházakon és intézményeken belül a gazdasági, szervezői és pénzügyi részlegek megerősítésével kell megoldani. A korszerűsítést az intézmények vezetőinek és szakembereinek bevonásával és egyetértésével kell kidolgozni és bevezetésük előtt széles körben ismertetni kell.
Országos Egészségfejlesztési Alapot kell létrehozni, amelynek egyik funkciója legyen az egészségfejlesztés iránt érdeklődő tőke bevonása, mégpedig az Alap finanszírozásába, anélkül, hogy a magántőkét az egyes kórházak, egészségügyi intézmények tulajdonosává, közvetlen haszonélvezőjévé tennék.
A gyógyszertúlfogyasztás jelentős mértékben a lakosság magatartásán múlik, ezért csökkentéséhez mindenekelőtt a lakosság felvilágosítására kell nagyobb hangsúlyt helyezni, rámutatva az egyéni hátrányokra és veszélyekre, és a pazarlás társadalmi következményeire. E mellett a túlfogyasztás megszüntetéséhez szükség van az OEP és a háziorvosok, az OEP és a kórházak jobb együttműködésére. A gyógyszertúlfogyasztással együtt a gyógyszerárak gyakori, nagymértékű emelkedése terheli a lakosságot, különösen a nyugdíjasokat, a gyógyszerkasszát és az állami költségvetést. A gyógyszergyártók kartellszerűen lépnek fel az árak emeléséért és gyógyszerhiánnyal is fenyegetnek. E törekvésekkel határozott állami politikát kell szembehelyezni, a versenytörvény előírásait szigorúan be kell tartatni. A gyógyszer árak indokolatlan emelkedésében szerepet játszik a túlburjánzó és sokszor káros reklám tevékenység és a széles ügynökrendszer tevékenysége, amit korlátozni lehet és kell.
*
Társadalmi ellenőrzést az egészségügyben!
A nyári kormányválság és a vele kapcsolatos hercehurca miatt láthatóan újabb halasztást szenved az Alkotmánybíróságon a Munkáspárt népszavazási kezdeményezésének elbírálása. Már az is szégyen, hogy eddig húzták az ügyet, de minden további halogatás alkotmánysértő módon akadályozza a nép akaratának kinyilvánítását.
Valószínűleg, amikor már a parlament is megválasztja az új miniszterelnököt és megköttetnek az új alkuk, a taláros testület meg fogja hozni a döntést. A kialakult politikai helyzetben egyre nyilvánvalóbb, hogy a hatalomnak nem lesz elég ereje megakadályozni a népszavazást, hiszen az egyre erősödő parlamenti ellenzék is szorgalmazza azt. A Munkáspártnak így arra kell készülnie, hogy éles népszavazási kampányban kell érvelnie igaza mellett.
Abból már kaptunk ízelítőt, hogy a kormányzó pártok milyen tisztességtelen eszközökkel próbálják lejáratni a kezdeményezőket, hogyan fordítják szembe a baloldali érzelmű embereket a privatizációt elutasító, baloldali indíttatású akcióval. Az aláírásgyűjtés során szerzett tapasztalatainkat összesítve szembe kell néznünk azzal a ténnyel is, hogy a Fidesz mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a népszavazás sikerét kisajátítsa. Nekünk legfeljebb morzsákat hagynak. Azt a látszatot akarják majd kelteni, hogy a legnagyobb ellenzéki párt az emberek érdekeit védve harcol a kórházak privatizációja ellen. Fontos megértenünk, hogy miért is törődik” ennyire az általunk nagyon is jól ismert jobboldali párt a szegényekkel.
Bizonyára sokan emlékeznek még arra, hogy a Fidesz hatalomra jutásakor, 1998-ban az első intézkedéseik között volt a társadalombiztosítási önkormányzatok megszüntetése. A családi vállalkozásairól is híres pártelit így közvetlenül rátette a kezét az évi 1500 milliárdos egészségügyi kasszára. Még ma is élénken élnek emlékezetünkben a Mikola István egészségügyi miniszter kiterjedt rokonságával foglalkozó kabarétréfák. A közvéleményben joggal vetődött fel annak a gyanúja, hogy az állami és társadalombiztosítási összegek elosztásánál messze nem a szakmai érvek voltak az első helyen. Ezekről az ügyekről részletesen olvashattunk Moldova György háromkötetes, egészségüggyel foglalkozó könyvében.
Nyilvánvaló tehát, hogy az állami tulajdon a kórházak és az egészségügyi rendszer esetében még nem elég garancia a korrupció és a pazarlás megszüntetésére. Ezt a tényt használják fel ürügyként a privatizációban érdekelt üzleti körök. Azzal érvelnek, hogy a pazarlás az állami tulajdon következmény, és a privatizáció majd segít a költségek csökkentésében és a hálapénz rendszerének felszámolásában. Természetesen nem szabad szó nélkül hagynunk ezt a csúsztatást. A privatizáció megakadályozása elemi érdeke minden baloldali politikai erőnek, mert a magánosítás után már esélyünk sem lehet a társadalmi kontroll megvalósítására, és a szegények, a társadalom harmada képtelen lesz megfizetni a megfelelő ellátást. Az is nyilvánvaló, hogy a jobboldali, demagóg ellenzék csak az állami tulajdon időleges megtartásában érdekelt. A privatizáció ellenzése választási győzelemhez segítheti, így ismét megszerezheti az állami kassza kulcsait. Ezután Orbán Viktor és társai saját zsebre működtetnék tovább a rendszert, és persze ők sem rettennének vissza a privatizációtól. Erre bizonyíték, hogy egyes fideszes többségű önkormányzatokban is megszavazták a kórházak privatizációját.
A Munkáspártnak folyamatosan hangsúlyoznia kell, hogy számunkra a privatizáció megakadályozása csupán az első lépés. Az egészségügyben csak akkor javulhat a helyzet, ha az állam több pénzt szán az állampolgárok egészségügyi ellátására, és párhuzamosan társadalmi alapon szervezett, demokratikusan választott önkormányzatok útján megakadályozza a pazarlást és a korrupciót.
*